
A Formula-1 hétszeres világbajnoka, Michael Schumacher három év kihagyás után tért vissza a Formula-1-be, ahol tárt karokkal várták. A száguldó cirkusz versenyzőjét a CNN televízió faggatta a kezdetekről, a jelenről és a jövőről is.
Michael, hogyan kezdtél érdeklődni az autósportok iránt?
Michael Schumacher: "Ezért az édesapám a felelős. Szétkapta a Kick-gokartomat, amit két vagy három éves koromig hajtottam. Egyszer horgászás közben talált egy motorkerékpár motort, ami hazahozott. Miután kipróbálta és működött, beépítette a gokartomba. Amikor járdán közlekedtem vele, a szomszédok megijedtek, ezért jobbak láttuk, ha inkább egy igazi versenypályára megyünk, ahol biztonságosabbak a körülmények."
Mennyi idős voltál ekkor?
Michael Schumacher: "Négyéves."
Tehát már négyéves korodban megfertőződtél a versenybacilussal?
Michael Schumacher: "Igen. Amikor már a rendes pályán voltunk, és láttuk, hogy a többi gyereknek rendes gokartja van, az édesapám is szerezni akart nekem egyet. Azt hiszem, öt éves voltam, amikor megkaptam az első valódi gokartomat. Ekkor nálam idősebb, hét-nyolc éves gyerekek ellen versenyeztem. Senki más nem volt olyan fiatal a mezőnyben, mint én, de így kezdődött. A négy kerék egyszerűen magához láncolt."
Mi volt az első mérföldkő?
Michael Schumacher: "Az, hogy hatesztendősen megnyertem a klubbajnokságot. Ugyan nem az enyém volt a legjobb gokart, de szerencsére kicsi és könnyű voltam, ami a súly terén előnyt jelentett. Azt gondoltam: végre itt vagyok és máris elértem, amit akartam – fantasztikus. Innentől kezdve 15 évig gokartoztam. Akkoriban soha nem gondolkodtam olyan nagyságrendekben, mint a Formula-1, ugyanis ez az egész olyan távolinak tűnt. Nem voltunk olyan financiális helyzetben, hogy nagy karrierről álmodhassak. Nem is voltak a környezetemben olyan emberek, akik anyagilag támogattak volna, egészen addig, amíg nem találkoztam Willi Weberrel. Szerzett nekem egy Formula-3-as ülést. Éppen akkor, amikor a kategória kezdett egyre professzionálisabbá válni. Ekkor az jutott eszembe, hogy akár a versenyzéssel is megkereshetem a pénzemet és ha sikerülne, az maga volna a beteljesült álom. Még ekkor sem feltétlenül a Formula-1-re gondoltam, hiszen ott vannak a túrakocsik, a sportautó és így tovább. Abban nem voltam biztos, hogy elég tehetséges vagyok a Formula-1-hez. Ez csak később derült ki."
Milyen érzés volt megszerezni az első futamgyőzelmet?
Michael Schumacher: "Látványos volt. Hasonló helyzetben voltunk, mint az idén. Akkor is olyan autóm volt, amellyel nem lehetett futamot nyerni. De volt egy különleges verseny Spában, ami, ha jól emlékszem, vizes pályaviszonyok mellett vette kezdetét. A vizes pályán az 5. helyen álltam, közvetlenül a csapattársam előtt. Esélyünk sem volt a győzelemre, hiszen két olyan csapat volt előttünk, akiket nem lehetett megverni. Az aszfalt hirtelen felszáradt, én hibáztam és megpördültem, a csapattársam pedig elment mellettem. Ekkor láthattam, hogy az abroncsai gyorsan elhasználódnak. Azt gondoltam, hogy itt az ideje bemenni a bokszba. A rádión szóltam, majd sokkal korábban váltottam slick gumikra, mint a többiek, emiatt 15 vagy 20 másodperces előnyre tettem szert. Ezt az előnyt a célig sikerült megőrizni. Ez volt én varázslatos Formula-1-es pillanatom."
Hogy érezted magad?
Michael Schumacher: "Csodálatosan, nagyon különleges volt. Amikor megérkezel a Formula-1-be, felteszed magadnak a kérdést, hogy vajon mire lesz elegendő a tehetséged. Aztán rájössz, hogy a többiek is csak emberek. Amikor ilyen körülmények mellett sikerül nyerned, az nagyon felemelő érzés."
Sokan mondják rólad, hogy könyörtelen vagy?
Michael Schumacher: "Az igaz, hogy valóban nagyon szigorú vagyok. A határig feszegetem a dolgokat. Amikor ezt teszed, előfordul, hogy néha túlléped a határt, például egy vezetői hibával vagy egy kijelentéssel. Már 16 vagy 17 éve itt vagyok a Formula-1-ben, és van néhány fekete folt a mellényemen, ami különben fehér."
Mindenáron nyerni akarsz?
Michael Schumacher: "Nem. Bizonyos kereteken belül kell maradni, de ezen belül a határig hajszolom a dolgokat."
Mi történt idén az Abu-Dzabi Nagydíjon?
Michael Schumacher: "Egész egyszerű a dolog, hiszen amikor a mezőny közepéről rajtolsz mindig nagyon szűkös a hely. Egy kissé letértem az ívről, majd túl korán adtam gázt, emiatt elvesztettem az uralmamat az autó felett. Ez kicsit furcsa volt, mert idén egyszer sem dobtam el az autót. Először arra gondoltam, hogy bizonyára valaki nekem jött, később azonban a videón már láttam, hogy a csúszós ív miatt vesztettem el az uralmat a gép felett. Szerencsére, hogy az a fickó, aki látogatást tett nálam, oldalasan lecsúszott."
Milyen érzés volt?
Michael Schumacher: "Már sok mindent átéltem, de a legfurcsább pillanat az volt, amikor felmászott az autómra, majd olyan nagy füst volt, hogy egy pillanatig semmit sem láttam, ugyanis kilyukadt a hűtőm, a víz pedig gőzzé vált. Nem tudtam, hogy más folyadék is kifolyt-e, valamint hogy aggódnom kell-e. Egy kicsit rémisztő volt, de szerencsére hamar elszállt a gőz. Később világossá vált, hogy a baleset akár veszélyesebb is lehetett volna, és máshogyan is végződhetett volna. De nem aggódom amiatt, hogy mi történhetett volna, hiszem láttam, hogy végül is mi volt. Az autósportban ilyen dolgok előfordulhatnak. Jól vagyok és várom a folytatást."
A veszélyek tekintetében teljesen nyugodtnak tűnsz. Ez egy fegyver?
Michael Schumacher: "Nem. Így nőttem fel, tudom, hogy lehetnek balesetek, amelyek adott esetben következményekkel járhatnak. Lehet, hogy éppen csak át akarsz kelni az úton és valaki nem figyel. Mindez a sors. Hiszek a sorsban és szerintem nem jó, ha valaki túl sokat tekint vissza a múltba, és rosszabbra festi a képeket annál, mint valójában voltak. Tisztában kell lenned a tetteid súlyával és ismerned kell a kockázatokat is. Szerintem rendben van, amit teszek."
Egyedi a hozzáállásod?
Michael Schumacher: "A versenyzőknél ez természetes. Ezzel növünk fel, ezért hozzátartozik az életünkhöz."
Miért vonultál vissza, majd miért döntöttél a visszatérés mellett?
Michael Schumacher: "Azért vonultam vissza, mert már nem voltam olyan szenvedélyes és motivált, mint korábban. Elfáradtam. 37-38 éves voltam, amikor arra gondoltam, hogy egy remek időszak áll mögöttem, de valamikor eljön a megfelelő időpont arra, hogy felhagyjak a versenyzéssel, hiszen vannak az életben más dolgok is, amiket élvezhetek. Ezt tettem. Nagyon élveztem a szabadságot, és elégedett voltam a 2006-os döntésemmel. Úgy gondoltam, hogy már lezárult a Formula-1-es fejezet. Nem gondoltam arra, hogy vissza fogok térni. Nem érdekelt a téma, mivel elég idős voltam és elég sok mindent elértem már. Nem láttam értelmét annak, hogy egy kis szünet után visszatérjek. De nem láthatunk mindig a jövőbe. A körülmények egyszerűen kedvezőek voltak, és nagyon vonzónak tűnt, hogy eleget tegyek a Ferrari kérésének és helyettesítsem Felipe Massát, aki súlyos balesetet szenvedett. A tesztelésnél visszajöttek a régi mechanizmusok, és jól is éreztem magam, de komolyan még ekkor sem gondoltam a visszatérésre. Ekkor felhívott Ross (Brawn) és felajánlotta, hogy felépíthetünk valamit közösen a Mercedesszel. Most éppen ezen vagyunk. Ekkor az jutott eszembe, hogy jól érzem magam, ismét motivált vagyok és harcias, emellett a srácok a 41 éves korom ellenére is azt akarják, hogy versenyezzek, tehát miért is ne? Élvezzük egy kicsit a dolgokat."
Minden Rosson múlt?
Michael Schumacher: "Utólag belegondolva a Ferrarinál történtek, valamint a Ross-Mercedes párosítás kombinációja tette vonzóvá az egészet."
Mit jelent neked Brawn jelenléte?
Michael Schumacher: "A közös történetünk nagyon hosszú. Az 1996-os év kivételével mindig együtt dolgoztunk. Amikor én a Benettonhoz csatlakoztam, ő is. Onnantól kezdve együtt dolgoztunk és mindent együtt is értünk el, leszámítva a tavalyi bajnoki címét, amelyben nekem nem volt szerepem. Már régóta barátok vagyunk, és közös múltunk van. Teljes mértékben megbízom benne. Vakon is megértjük egymást."
Miért vállaltál ekkora kockázatot? Sokkal többet veszíthetsz ezzel, mint amit nyerhetsz.
Michael Schumacher: "Mert élvezem az egészet. Szerintem jogomban áll azt tenni, amihez kedvem van. Sokféleképpen meg lehet közelíteni a témát, miszerint ezzel lerombolom a hírnevemet. Mindenkinek jogában áll véleményt alkotni erről, én azonban elégedett vagyok a döntésemmel és szerencsére nagyon sokan támogatnak. Amikor kiderült, hogy visszatérek, mindenki nagyon izgatott lett. Büszke voltam. Három évig távol voltam, ezért mindenki örült, hogy újra láthat, szorítottak nekem és azt mondták, hogy "ha valakinek, akkor neki sikerülni fog". Bámulatos volt a támogatás. Remélem, hogy igazuk lesz.
Milyen terveid vannak a jövőre nézve, ha lejár a három évre szóló szerződésed a Mercedesszel?
Michael Schumacher: "Egyelőre nem érzem szükségét annak, hogy három évre előre tervezzek. 2006-ban azt mondtam, hogy ennyi volt, ezért buta dolog lenne kijelenteni, hogy három év múlva vége. Ki tudja, hogy mit hoz a jövő? Majd ha odajutunk, meglátjuk."
Mi a fontos a jövőre nézve, az elismerés, a siker vagy az élvezet?
Michael Schumacher: "Természetesen szeretném, ha sikeres lenne a visszatérésem, ez világos. Boldog leszek, ha visszatérhetek a győztesek utcájába. Ezért dolgozunk, és ebben lelem meg a boldogságot a Formula-1-ben. Az is fontos, hogy élvezzem az egészet, szívvel-lélekkel kell csinálni. Amíg hiszek abban, hogy sikeres lehetek, addig élvezem a dolgokat, és folytatni is fogom. Remélem, hogy jövőre egy versenyképes autó áll majd a rendelkezésemre, amellyel a bajnoki címért harcolhatok még akkor is, ha ez nehéz lesz. Különben pedig ott van még a harmadik év is."
Vágyódsz a veszélyre, a sebességre és az izgalmakra?
Michael Schumacher: "Tudom, hogy mire gondolsz. Talán szenvedélyfüggő vagyok. Az adrenalin, amiről olyan sokat beszélnek, igazából nem létezik a Formula-1-ben, kivéve persze egy irányíthatatlan baleset során. Ilyenkor szétárad a testünkben az adrenalin, de amikor minden a normál mederben zajlik, akkor hatalmas élvezet a határon autózni. Az ejtőernyőzés például adrenalinnal jár, akárcsak a motorozás, legalábbis nálam. Ezeket is élvezem, de nem vagyok profi, és nem hasonlíthatom a Formula-1-hez. Nem mondanám, hogy függő vagyok, hiszen ha adrenalinfüggő lennék, más dolgokat csinálnék, mint a Formula-1."
Hogyan lehet egyensúlyt tartani az autó feletti uralom és a kockázat között?
Michael Schumacher: "Ez egy lélekből fakadó, felemelő pillanat, amikor tudod, hogy minden stimmel, keményen megdolgoztál a sikerért, és kihozod a maximumot az autódból. Ha még sikeres is vagy, és ezt a köridőkből, valamint a pozíciókból is látod, vagy éppen a verseny végeredményéből, az nagyon különleges. Ha az év végén még a bajnoki címet is megnyered, az a fellegekbe emel."
Hogy jössz ki Sebastian Vettellel?
Michael Schumacher: "Kisgyermekkora óta ismerem őt. A kapcsolatunk már régi, de ő különben is egy kedves fickó. Jól kijövünk egymással, barátok vagyunk. Boldog vagyok, hogy sikeresnek látom őt, és annak is, hogy ilyen jó éve volt. De már várom, hogy egymás ellen harcolhassunk. Sok olyan csapattársam volt, akikkel jól megértettük egymást. A pályán ellenfelek voltunk és a határig mentünk, de amikor kiszálltunk, mókáztunk. Én el tudom különíteni a két dolgot és Sebastian is. Ezért is ilyen jó a kapcsolatunk. Együtt versenyzünk a Nemzetek Kupájában (Race of Champions), és nagyon élvezzük a dolgot. Csapatban sikeresek vagyunk, de az egyéniben egymás ellen harcolunk. Ez egy őszinte és különleges kapcsolat, pedig ebben az egoista világban nagyon nehéz ilyen viszonyt kialakítani."
Létezik olyan, hogy német vezetési stílus?
Michael Schumacher: "Megvannak a magunk beállítottságai és tulajdonságai, egyesek pedig azt mondják, hogy a brazil és a dél-amerikaiak esze másképp forog, mint a németeké, vagy észak-európaiaké. Ennek ellenére mindenki egy egyéniség és mindenki aszerint cselekszik, amit jónak lát. Itt pedig lehetnek különbségek."
Te vagy minden idők legjobb autó- vagy Formula-1-es versenyzője?
Michael Schumacher: "Jobb, ha a Formula-1-nél maradunk, hiszen annyi kategória van. Ott vannak a sportautók vagy a DTM. Az öcsém ott versenyez, és én is kipróbáltam, de ott közel se lennék olyan sikeres, mint a Formula-1-ben. Nincs érzékem hozzá. Talán nem volt elegendő időm erre, ezért is kellett kompromisszumokat kötni. De az autósport nem erről szól, mindenkinek a saját géposztályára kell összpontosítania, egy autósport világra. A Formula-1 az autósport királykategóriája, de nagyra értékelem azt is, amit a srácok a többi géposztályban tesznek."
Élvezed, hogy híres vagy? Reklámokban szerepelsz, sok nyilvános fellépésed van, gyermekkórházakat látogatsz meg.
Michael Schumacher: "Nem. A pályán kívül Michael Schumacher vagyok, a magánszemély, akinek ott van a családja és a barátai. Az ismertség és a siker révén természetesen létrejöttek olyan kapcsolatok is, amelyekből mindkét fél profitál. Még jobb, ha az ilyen kapcsolatokból barátság lesz. A DVAG-vel hosszú távú a kapcsolatom, már régóta a család barátja vagyok. A Navyboottal és a JetSettel most kezdtünk egy új projektbe, amely remélhetőleg sikeres lesz, nemzetközi szinten is. Nagyon tetszik, hogy én lehetek a reklámarcuk, és az is, hogy részt vehetek például az új cipőkollekció létrejöttében. Nagyon érdeklődő ember vagyok, aki nagy gondot fordít a részletekre. Azok a cégek, akik már dolgoztak velem, tudják, hogy milyen vagyok, milyen beállítottságom, és úgy érzem, hogy közösen most is elérhetünk valamit. Az vagyok, aki vagyok, és szeretem a sportomat. Azért voltam ilyen sikeres, mert szeretem, amit csinálok, a Formula-1-es versenyzést, bajnoki címet nyerni és a többit is. Ez a legjobb, ami történhetett velem. Nagyszerű, ha boldoggá tehetem az embereket a jelenlétemmel, például egy kórházban. Fantasztikus mosolyogni látni a gyermekeket. Persze vegyes érzelmeim vannak, ha látom, hogy egyeseknek mit kellett, vagy kell átvészelniük. Nagyon szép, hogy most mosolyognak, de nagyon szeretnék még többet segíteni valami varázslattal, hogy el tudják felejteni, min mennek át. Sajnos erre nem vagyok képes. Én is velük szenvedek, hiszen egy ilyen esemény után nem tudok egyszerűen hazamenni és kikapcsolni, hanem fel kell dolgozni az egészet."
Miért focizol?
Michael Schumacher: "Mert ez a szenvedélyem. Van még egy olyan őrült, mint én, aki a gyepen rohangál? Ehhez egy kis megszállottság is kell. Jótékony célból focizunk, de nagyon élvezzük is a dolgot. Szerencsém van, hogy olyan dologgal segítenek a gyerekeknek, amelyekben örömömet lelem. Szeretem a csapatsportokat, mivel amikor a barátaiddal vagy együtt, csak úgy repül az idő. A két óra hamar elröppen, miközben élvezed az egészet és motivált vagy. Ez a csapatszellem, és ez az oka annak, amiért ezt csinálom."
Mi a különbség a motor- és az autósport között?
Michael Schumacher: "Ez a másik szenvedélyem. Négykeréken sokkal természetesebb minden. Mélyen, középen ülsz, szinte a földön. Az igaz, hogy nem vagy közvetlen kapcsolatban a talajjal, míg motorozás közben azért leér a térded, és akkor is a földre kerülsz, ha hibázol. Amikor a határon mész, tudod, hogy ha hibázol, elcsúszol. Általában az ember nem gondol bele minden veszélybe, sem arra, hogy ez egész mennyire bonyolult. Kétféle baleset létezik, nekem mindkettőben volt részem. Ha az első kerék csúszik meg, az nem nagy dolog, hiszen együtt csúszol a motorral. Ha viszont a hátsó, a magasba repülsz, mintha ejtőernyőznél ernyő nélkül. Ez nem túl jó, és fájdalmas is. Vezetés közben ez a két lehetőség ott motoszkál a fejedben, és arra törekszel, hogy inkább az egyes módon essél el, ne a kettes példa szerint. Én így motorozom. De nagyon sok érzelem is van benne, hiszen nagyszerű, amikor a térded az aszfaltot súrolja. Nekem titánbetétes térdvédőm volt, így szikrázott. Sokszor motorozom a barátokkal, és előzgetünk. Teljesen más érzés, mint a Formula-1, ezért is csinálom. Ismerem a kockázati tényezőket, és fel tudom mérni a rizikót. Egy kivétellel mindig összejöttek a dolgok. Nem szeretnék még egy ilyen kivételt átélni."
Forrás: Motorsportal